|
|
|
|
Igazából annyira mégsem mindegy, hogy melyik egyetemen végzel. Nálunk a cégnél egy bizonyos egyetemen (amit nem nevezünk nevén) végzetteket alapból be sem hívnak még tesztre sem, nemhogy interjúra. Vannak a cégeknél sztereotípiák.
Néhány egyetemen van egy-két igen jó tanár, az ő óráikat hiba lenne kihagyni 
Jómagam ELTE progmaton végeztem tavaly (még a rendes 5 éves képzésben, 5 év alatt befejezve ) és volt legalább 3 tanár, akik mély nyomot hagytak a tudásukkal, valamint azzal, ahogy azt átadták. A szegedi egyetemet nem ismerem, de az sem lehet olyan vészes
Ha ELTE-re jössz, ajánlom gsd óráit (c++ nagyágyú), Szirtes István (remélem ez a neve) USA-ban is elismert RL-es, Simon Péter doktor Úr analízist tart (hihetetlen színvonalon) és még akad egy-két nagyon lelkes tanár, akik amellett, hogy lelkesek, értik is a dolgukat.
Ami nagyon fontos: ha programozni akartok, az egyetemen csak az utat mutatják meg, azon nektek kell magatoknak végigjárnotok. A legalább középfokú élő angol nyelv tudás alapkövetelmény.
|
|
|
|
Tök mind1, az csak arra jó, hogy papírt kapsz róla
Amúgy én most szeptembertől kezdek ELTE-IK-n. Van még valaki rajtam kívül, aki esetleg ott kezdene? Akár találkozhatnánk is...
|
|
|
|
Feldobom a topicot 
Szóóóval, SZTE-TTIK vagy ELTE-IK, programterverző informatikus szak? Melyik egyetemre érdemesebb jelentkezni? Szegedhez közelebb lakom, és Szegeddel szimpatizálok, de nemtudom milyen a képzés Pesthez képest
|
|
|
|
Szerencsére az egyetemen bármelyik előadás ingyenesen hallgatható bárkinek, illetve szakmai kreditként beszámolható, ha felveszed, szakiránytól függetlenül. Vagyis ha be tudod zsúfolni az időrendedbe, akkor vedd fel azokat a tárgyakat is, és végezd el. Ráadásul a tanterven felül 30 kredit még ingyenes is.
If your game idea starts with the story it’s not a game idea.
Stories in games are optional.
|
|
|
|
A BME-en az alapszak elvégzését követően az utolsó egy év szakirányú képzésen folyik, ahol már egy szűkebb tématerületen való mérnöki munkára készít fel az egyetem. A kar a mérnök informatikus szakon öt szakirányt kínál, melyek közül érdeklődésednek megfelelően választhatsz.
Ha engem több is érdekel (Autonóm intelligens rendszerek szakirány + Informatikai technológiák szakirány) akkor is csak egy felé lehet menni? Gondolom igen, de elég idegesítő...
|
|
|
|
Helló emberek, a véleményetek érdekelne a Neumann János Informatikai Kar mérnök informatikus szakról!
Mesterképzésre iratkoznék majd (MNA), elsődlegesen azok tapasztalatai érdekelne akik ugye mesterszakra jártak/járnak, de szivesen olvasnám azokét is akik bsc-re jártak/járnak.
Amit én a főiskolámon megtanultam az az, hogy a tantárgyak nehézsége igazából szinte csak a tanártól függ, szivatja-e az embereket a tanár, jól ad-e elő, mennyire kéri vissza stb. Körülbelül ilyen megközelitésben is érdekelnének a véleményezések. De mindenféle vélemény/javaslat jöhet.
Esetleg még a győri mérnökinfósok, a debreceni és szegedi proginfó mesterszakosok véleményei/benyomásai is érdekelnek.
Előre is kösz mindenkinek!
|
|
|
|
Az amit az egyetemen tanítanak annak nem sok köze van a gyakorlati tudáshoz.
|
|
|
|
Idézet
Hacker :
Ez a különbség programtervező informatikus és a programozó között: az "elméleti vacak". Az ELTE-n a sok elméleti vacak azért van, hogy aki onnan kikerül bármilyen nagy szoftverrendszer meg tudjon tervezni és ne jelentsen neki problémát a komplexitás vagy a magas absztrakciós szint. Míg a gyakorlatias képzés az nagyon jó addig, amíg ezek a gyakorlati dolgok (gondolok itt technológiákra, programozási nyelvekre, stb...) ki nem mennek a divatból vagy el nem avulnak. Szóval lehet, hogy valaki nagyon otthon van most az informatikában, de 5-10 év múlva már fújhatja azt amit a főiskolán/egyetemen tanult, mert nem azok lesznek a fő technológiák, míg az elmélet 20 év múlva is ugyanaz marad, vagyis ezt a tudást már nem veheti el tőle senki.
Ez így szerintem egy kicsit durva. Aki a gyakorlatban komolyan programozik, a mögött azért van annyi elméleti tudás, hogy ha kijön egy új technológia ránézzen arra a nyamvadt dokumentációra és megtanulja használni. Elég extrém lenne, ha " 5-10 év múlva már fújhatja azt amit a főiskolán/egyetemen tanult", csak mert kijön egy új dolog... Azért a diploma az diploma, ha C-s ha nem.
|
|
|
|
Idézet
Asylum :
Hát az eltén ne számits sokra grafikábol...épp ma beszélgettem erröl a konzulensemmel, hogy az eltén egy csomo elméleti vacak van, de pont amire lehetne használni az nincs.
Ez a különbség programtervező informatikus és a programozó között: az "elméleti vacak". Az ELTE-n a sok elméleti vacak azért van, hogy aki onnan kikerül bármilyen nagy szoftverrendszer meg tudjon tervezni és ne jelentsen neki problémát a komplexitás vagy a magas absztrakciós szint. Míg a gyakorlatias képzés az nagyon jó addig, amíg ezek a gyakorlati dolgok (gondolok itt technológiákra, programozási nyelvekre, stb...) ki nem mennek a divatból vagy el nem avulnak. Szóval lehet, hogy valaki nagyon otthon van most az informatikában, de 5-10 év múlva már fújhatja azt amit a főiskolán/egyetemen tanult, mert nem azok lesznek a fő technológiák, míg az elmélet 20 év múlva is ugyanaz marad, vagyis ezt a tudást már nem veheti el tőle senki.
No [img] !
Programozz ne háborúzz!!!!
|
|
|
|
Hát igen. Ezért fogalmazódott meg bennem a BME gondolata (ráadásul bátyám által oda vannak anyagok is..  ), bár oda több pont kell (374 körül). Ott elvileg gyakorlatiasabb az egész, kevesebb matek, kevesebb elmélet. Mondjuk úgy vélem, hogy ugyan tanítanak majd dolgokat az egyetemen, de sok információt majd autodidakta módon kell megtanulnom.
|
|
|
|
Hát az eltén ne számits sokra grafikábol...épp ma beszélgettem erröl a konzulensemmel, hogy az eltén egy csomo elméleti vacak van, de pont amire lehetne használni az nincs.
|
|
|
|
Ha egy munkahelyre felvételizek, akkor ott azért gondolom kérdezik, hogy van-e elvégzett msc a bsc mellett Szimpatikus ez a C, nincsenek túl nagy álmaim, csak tudjak megélni, ami 100-150 ezer forintos kereset mellett megoldható (főleg, ha lesz feleség, és főleg, ha a feleség is dolgozik)
Nyilván álmai mindenkinek vannak (saját játékfejlesztő cég, jó kereset, ilyesmi )
Csábító ez a C, hogy kicsit kevesebb a matek (bár most matekszakos vagyok, de ahogy sejtem az ott nem fog semmit sem jelenteni ), a gyakorlatiasság pedig sosem árt, a számítógépes grafika meg külön jól hangzik Az sem hátrány, ha az alap c++ mellett tanítanak ott java-t, bátyám most pl. java-ban fejleszt egy cégnél, és még egyetemista.
|
|
|
|
Idézet
mocsok :
Nem tudom. Gondoltam 3d engine programzáshoz, miegymáshoz nem árt, ha tudsz olyat is. De akkor megnyugodtam.
Amúgy egyetemek koliában mennyire lehet tanulni? Mert a gimim koliából kiindulva, akkor már inkább vagy albérlet, vagy semmi...
Továbbra sem értem miért függne össze a rajztudásod a 3D programozással...
Hidd el, hogy koliban is lehet tanulni, ha tanulni akarsz. Én 3 félévig voltam kolis és ha netán tanultam akkor sem zavart senki. A kolis programok meg fakultatívak (mint egyébként a legtöbb dolog az egyetemen).
|
|
|
|
A - Gyakorlatilag a modellező informatikus Msc szakra készít fel, ahol igen erős matematikai képességekre, illetve tudásra lesz szükséged. Erre szakra nem árt rendelkezni egy-kis szeretettel a matek iránt. Talán ez a legnehezebb szakirány, bár nem tanulnak Fóthizmust.
B - Ez inkább a szoftverfejlesztésre megy rá, itt arra akarok gondolni, mert lehet nem éppen ezt fejeztem ki ezzel, hogy inkább a az elveket tanulod meg, illetve egy-két programozási nyelvet, környezetet hozzá.
C - A leggyakorlatiasabb, bár itt is tanulnak sokmindent , amit a másik 2 szakirányon itt inkább a gyakorlatiasság felé megy el a dolog, és többek között tanulnak számítógépes grafikát, JAVA-t. Python. Tehát kevésbé alaposan tanulják meg , hogy hogyan kéne programozni, de több nyelvet tanulnak.
T - Tanári szakirány. Nem kommentelném mert nem tudom.
Persze lehet nem így van, de én ezt látom innen a B szakirányról így másfél év után.
|
|
|
|
Egyértelműen nem mondanám, h A > B, inkább A=B, de az igaz, hogy a C a legkönnyebb szakirány. A-ra annak érdemes menni, aki a matek miatt ment a proginfóra, míg a B közelebb áll a progmatosok progos részéhez és csak ott van a legendás Programozás módszertani alapjai a Mesterrel . Szakiránytól függetlenül ugyanazt a diplomát adják, szóval papírban nem lesz eltérés, de C szakirányra annak érdemes mennie aki nem tervezi az Msc-t, mivel onnan bejutni Msc-re nehéz. De a matek mindhárom szakirányon durva és sok, csak a A/B-ken még durvább és mégtöbb.
No [img] !
Programozz ne háborúzz!!!!
|
|
|
|
|
|
msc-t még nem tudom, a programozás felé szeretnék menni.
Tehát:
A - elméleti, nehéz matek
C - gyakorlatiasabb, könnyebb matek (nem állítom, hogy könnyű 
B - a kettő között?
A szoftverfejlesztő névügyileg közelebb áll ahhoz, amit szeretnék (programozás), de az utóbbi elvileg gyakorlatiasabb.
Más: MSC nélkül mennyire lehet munkát találni? Nem égek a vágytól, hogy msc-re menjek, csak ha muszáj. Nem kell valami űber állás, de azért (nyilván rendes munkaidőben) egy 100-150 között jó lenne keresni (majd)...
|
|
|
|
matek tekintetében: A > B > C
gyakorlatiasság szerint meg pont fordítva.
Név szerint: Modellező informatikus - A, szoftverfejlesztő informatikus - B, szoftveralkalmazó informatikus - C.
Nekünk olyasmit mondtak, hogy a C-n főleg a jelenlegi technológiákat nyomatják. A-n pedig több az elmélet(főleg matek tekintetében), B pedig az arany középút. Ha szeretnél msc-re is menni, akkor azt válaszd amit majd ott is fogsz. De egyébként ezek között szabad az átjárhatóság.
Időtartamra pedig mind 6félév, amiből az első mindenkinek közös. Szóval még ráérsz ezen gondolkodni
Én most fogok szakirányt választani, személy szerint: A.
|
|
|
|
Öööö...nem pont a C az ahol a legdurvább? Vagy változott? Vagy nekem mondták rosszul? Ami azt illeti a mai nap után nemis csodálkoznék...
|
|
|
|
Úgy néz ki, hogy ELTE lesz belőle, csak gondolkozok ezen a "C" tagozat(?)on. A "B" és "C" mennyi időtartamra? Megéri a C? Elvileg ott kevesebb és kevésbé durva a matek, és kicsit gyakorlatiasabb az egész. (?)
|
|
|
|
A BME-n az infósok kolija (Schönherz) viszonylag kultúrált, hála a Hérosznak (  ).
Magamból kiindulva, itt a Kármánban lehet tanulni, ami szintén héroszos koli. Gondolom akkor az sch-ban is hasonlóak a körülmények (hasonló a "szigor" .
|
|
|
|
Idézet
mocsok :
[...]Amúgy egyetemek koliában mennyire lehet tanulni? [...]
háhá... komolyra fordítva, kollégiuma válogatja, de arra hogy tanulj ott a könyvtár. Bár voltam már a tikben reggel 8-kor sörrel a kezemben szóval... izé... nemtom hogy megy ez Pesten.
|
|
|
|
Nem tudom. Gondoltam 3d engine programzáshoz, miegymáshoz nem árt, ha tudsz olyat is. De akkor megnyugodtam.
Amúgy egyetemek koliában mennyire lehet tanulni? Mert a gimim koliából kiindulva, akkor már inkább vagy albérlet, vagy semmi...
|
|
|
|
Idézet
mocsok :
Oda csak az nem jut be, aki nem akar...
Az lehet, de ez nem az oktatás színvonalát jellemzi. hanem azt hogy kell a támogatás az egyetemnek. Ha sok ponttal, ha kevés ponttal lehet bejutni, az ELTE-n akkor is szenvedni fogsz ha bent akarsz maradni. Hogy megéri-e azt nem tudom, azt hallottam sokat ér az ott szerzett diploma.
Idézet
mocsok :
Amúgy jf terén nem gond, ha nem tudok rajzolni? Mer ha én ceruzát ragadok, annak az eredménye igen siralmas  De attól még lehetek jf-el foglalkozó programzó, ugye?
Miért kéne egy programozónak rajztudás? Ezt nem értem... A játékfejlesztés iparágában mind a humán, mind a reál beállítottságú emberek is elhelyezkedhetnek. Programozókra ugyanúgy szükség van, mint művészekre és fordítva.
|
|
|
|
A felvételi ponthatár csak azt mutatja, hogy mennyire népszerű a szak. Ahol én vagoyk, oda 354 volt idén a ponthatár, de aki 471 ponttal került be (ismerek ilyet), versenyeken meglehetősen jó eredményeket ért el stb., ő is vért izzad. Itt a BME-n meg alapból az "5 éves szakot" nem 5 évre tervezik Eddig mgé csak a fél évfolyam bukott meg kb. kísérleti fizikából (ami egy elég fontos tárgy nekünk). Jó, ha első félévet túléli a 61 emberből 20 bukás nélkül.
|
|
|
|
Oda csak az nem jut be, aki nem akar... - de az sem kap diplomát, aki akar
progterv info szakon nagyon akarni kell a dolgokat és érteni, ahhoz hogy elvégezd ...
2007-ben asszem 16 ember szerzett diplomát a szakon, és ebből a 16 emberből nem mindenki 2002-ben felvételizett, volt aki nyilván 6 vagy több év alatt csinálta meg az 5 éves képzést.
|
|
|
|
mocsok:
Hidd el, nem az egyetemen fogsz megtanulni programozni, vagy ha igen, akkor sokat fogsz vele szenvedni. Nem is arra való az egyetem, hanem hogy jól tudd alkalmazni a tudásodat. Meg ne is az alapján dönts, hogy van e fizika, vagy nincs, mindenhol vannak általános, szemlélet tágító tárgyak, amik csak érintőlegesen kapcsolódnak a programozói szakmához.
If your game idea starts with the story it’s not a game idea.
Stories in games are optional.
|
|
|
|
Hát ha papírra rajzolod kézzel a kódot, akkor esélyed se lesz a szakmában rajztudás nélkül.
Komolyra fordítva a szót, nem vagyok programozó, de szerintem nem kell.
|
|
|
|
Már nem is tudom Régen ELTE-re gondoltam, később BME mérnök infó, most megint inkább ELTE, vagy nem is tudom. Lehet a végén majd jövőre amikor végül dönteni kell, feldobok egy érmét, ha fej egyik, ha írás másik... most valahogy úgy képzelem, hogy ELTE-n csak több idő jut a programzásra, elvégre nem kell fizikával foglalkozni... De oda olyan nevetségesen kevés pont kell, hogy ez elbizonytalanít... kell az nekem? Oda csak az nem jut be, aki nem akar...
Amúgy jf terén nem gond, ha nem tudok rajzolni? Mer ha én ceruzát ragadok, annak az eredménye igen siralmas De attól még lehetek jf-el foglalkozó programzó, ugye?
|
|
|
|
ELTE proginf szerintem jó, úgy érzem okosabb lettem az 1 év alatt, amit itt töltöttem. Persze sok a matek, mint mindenhol, de az is kell. Túl kell esni rajta. Közben lehet, hogy jó munkát kapsz, mert már az jó referencia, hogy az eltén tanulsz. Meg hát a kolesz.. Ez egy részeg poszt volt...
|
|
|
|
A BME-s fizika elég mély víz tud lenni, első félévben nekünk relativitás elmélet volt, a második félévben elektronika. Amúgy a tárgyak nagy része a mérnöki szemlélettel foglalkozik, van sok elméleti meg matekos tárgy is, de sok az olyan is, ami átfogóbb képet nyújt a mérnöki munkáról. Meg van persze közgáz, aminek semmi köze az informatikához, de szerencsére csuklógyakorlat, meg érdemes felvenni érdekes választható tárgyakat mindenféle témában. Én például olyanokra jártam, mint emberi emlékezet, meg reklám szociológia, szakmaiakból meg játékfejlesztés és webportál fejlesztés.
If your game idea starts with the story it’s not a game idea.
Stories in games are optional.
|
|
|
|
Az ELTE-n proginfó nincsen egyáltalán fizika és itt minden tantárgy elsősorban a matekról és az elméletről szól és csak másodsorban az infóról. Aminek nincs köze ezekhez az a közgáz meg a jog, amik kötelezően választhatók.
No [img] !
Programozz ne háborúzz!!!!
|
|
|
|
Azt jól hallottam, hogy mire én eljutok a felvételihez (2012), addigra bme kötelezővé teszi az emelt matekot? Az mondjuk elég durva lenne, mert akkor az nem lesz sok pont És akkor megint el kell kezdeni félni, hogy nem jön össze a dolog
Amúgy ELTE-n és BME-n is, mennyire vannak olyan tárgyak, amiknek nincs sok közük a matekhoz illetve infóhoz? ELTE-n is van fizika? BME-n fizika mennyire nehéz? JF szempontjából van az ELTE-n is olyan előadó, aki megadhatja a szükséges hátteret a tanuláshoz?
|
|
|
|
Idézet
mark576 :
Idézet
Adacs :
Lehet az érved a tapasztalat, de sok mindennek a megkeresése (pl.: tervezési minták) és megtanulása, nagyon nehéz. Talán nem kelsz fel egy reggel, és mondod azt, hogy én ugyan megnézném már, hogy hogyan is kéne egy fejlesztői/felhasználói doksinak kinéznie.
Pedig de. Folyamatos tanulás van és folyton így ébrednek a fejlesztők, hogy de jó lenne még ezt is, meg azt is tudni és mennek a továbbképzésekre, vetetik a könyveket, nézik a netet, kutatási anyagokat stb. Éles környezetben is fel lehet szívni a dolgokat annak, aki erre fogékony szerintem jobban, mint egy vizsgára készülve, szimulált környezetben. Más az, amikor a létért tanul valaki, meg más, amikor csak bukdácsol valami iskolában. Az önéletrajzban meg néznek sokmindent, tapasztalatot, különboző minősítéseket, de iskolát azt nem, csak teljesen kezdőknél.
Az egyetemeken leginkább elméleti képzés folyik, míg amiről ti beszéltek az gyakorlati képzés. Lehet, hogy egyes cégeknél elég annyi tudás, amit egy mezei kódoló is meg tud valósítani, de egy komolyabb projekthez, már ez édes kevés, hiszen itt már olyan problémákkal szembesülhet, amit nem lehet az internetről összeollózni és megtanulni. Hiszen az ilyen rendszereket megtervezésére több idő megy el, mint a megírásukra és az egyetemek ezt a tudást próbálják átadni. Tehát nem mindegy, hogy a cégek programozó-t vagy programtervezőt keresnek az adott állásra. A kettő nem ekvivalens.
No [img] !
Programozz ne háborúzz!!!!
|
|
|
|
Vannak emberek, akiknek az egyetem is a létért megy. Én pl. ha megbukok kétszer, akkor már költségtérítésesbe átsorolnak, amit nem tudok fizetni, így pápá egyetem, és valahogy a diákhitelt is vissza kell fizetni. Van motiváció.
|
|
|
|
Idézet
Adacs :
Lehet az érved a tapasztalat, de sok mindennek a megkeresése (pl.: tervezési minták) és megtanulása, nagyon nehéz. Talán nem kelsz fel egy reggel, és mondod azt, hogy én ugyan megnézném már, hogy hogyan is kéne egy fejlesztői/felhasználói doksinak kinéznie.
Pedig de. Folyamatos tanulás van és folyton így ébrednek a fejlesztők, hogy de jó lenne még ezt is, meg azt is tudni és mennek a továbbképzésekre, vetetik a könyveket, nézik a netet, kutatási anyagokat stb. Éles környezetben is fel lehet szívni a dolgokat annak, aki erre fogékony szerintem jobban, mint egy vizsgára készülve, szimulált környezetben. Más az, amikor a létért tanul valaki, meg más, amikor csak bukdácsol valami iskolában. Az önéletrajzban meg néznek sokmindent, tapasztalatot, különboző minősítéseket, de iskolát azt nem, csak teljesen kezdőknél.
|
|
|
|
|
|
Idézet
proof88 :
aki meg a szakmába való, az vagy megcsinálja vagy nem, de papír nélkül is el fog jutni egy olyan állásig, amivel elégedett lesz és jól fog keresni ...
Azért ezt te sem gondolod komolyan. Eljuthat oda, csak mondjuk jobban néz ki egy MérnökInfós diploma az állásinterjún, mint az érettségi.
Idézet
proof88 :
gyakorlat, tapasztalat, és referencia munkák kellenek, ez a lényeg.
Persze, és gondolom sokkal könnyebb a játék/szoftver/kombinációs hálózat tervezésének, és kivitelezésének a megtanulása "funkyból", mint egy intézményben, ahol olyan emberek tanítják, akik értenek is hozzá.
Lehet az érved a tapasztalat, de sok mindennek a megkeresése (pl.: tervezési minták) és megtanulása, nagyon nehéz. Talán nem kelsz fel egy reggel, és mondod azt, hogy én ugyan megnézném már, hogy hogyan is kéne egy fejlesztői/felhasználói doksinak kinéznie.
És elég nagy hátrányba van az, aki mondjuk 5 év múlva szerzi meg azt a háttértudást, ami a másiknak már akkor megvolt, mikor kilépett az egyetemről.
Ne felejtsük el azt, hogyha 2 embernek ugyanolyan referenciája van, nem jelenti azt, hogy ugyanannyira értenek hozzá.
Mosolyogj! A holnap rosszabb lesz a mánál. Arthur Bloch
|
|
|
|
|
|
igazából teljesen felesleges ezt meg azt a kart egymás ellen felhozni, aki nem való a szakmába annak édes mind1 hogy hova megy, ha megszerzi a papírt akkor is nagy az esélye, hogy más melót fog csinálni még akkor is, ha lediplomázik valahogy ...
bármelyik karon el lehet mondani hogy ez azért jó az meg azért szar ...
aki meg a szakmába való, az vagy megcsinálja vagy nem, de papír nélkül is el fog jutni egy olyan állásig, amivel elégedett lesz és jól fog keresni ...
gyakorlat, tapasztalat, és referencia munkák kellenek, ez a lényeg.
és a sok szex, mert anélkül nem megy ...
|
|
|
|
Hát, itt fizikus- és matematikusképzésen (ezeket ismerem a legjobban) a BME-n nem mondanám, hogy nem értjük a dolgot, hanem csak használjuk. Itt pont arra mennek rá, hogy meg is értsük, valamint ha bármi probléma felmerül, azt nyugodtan meg lehet beszélni gyakvezérrel/előadóval.
Egyébként VIK-en én is leszek gyakvezér remélhetőleg (vmi fizikás tárgyon) 2-3 év múlva (egy bizonyos átlag fölött már mehet mindenki ).
|
|
|
|
a BME-n mérnököket képeznek. lehet, hogy nem tudjuk pontosan kiszámolni, hogy hány lépésből fog lefutni az algoritmus, de legalább lesz n+1 ötletünk, hogy hogy álljunk neki a feladatnak.
Szirmay-Kalos Laci bácsi (a rettegett grafika c. (egyébként nagyon jó) kurzus oktatója) mondta azt, hogy: Uraim, maguk mérnökök lesznek. Ha mi azt kérdeznénk vissza vizsgán, amit elomondunk előadáson, akkor nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.
Az az alapvető policy nálunk, hogy panelokat tanítanak meg, majd a vizsgán azt kérik számon, hogy ezeket hogyan tudod összekombinálni.
|
|
|
|
Idézet
Hacker :
Én azt vettem észre, hogy a BME-n egyáltalán nem foglalkoznak a hallgatókkal. Ledarálják nekik az anyagot (és nem csak előadáson, hanem gyakorlaton is) és nem értenek belőle semmit, de vissza is követelik is azt. Míg ELTE-n nem rohanunk, a tanárok nem szívatnak, hanem normálisan elmagyarázzák a dolgokat, úgy ahogy azt kell. Sőt nem is kell szívatniuk, mert annyira absztrakt és elméleti a képzés, hogy maguktól kibuknak az emberek . Vagyis a legfőbb különbségnek azt érzem a BME és az ELTE között, hogy itt az ELTE-n mi értjük is amit csinálunk (matekra leginkább jellemző, míg a BME-n csak használják, de nem biztos, hogy értenek is hozzá.
A sok elmélet senkit ne riasszon el, mivel az csak azt a célt szolgálja, hogy kialakuljon egyfajta absztrakt gondolkodás, ami egy programozó számára nélkülözhetetlen. És persze csak itt van Fóthizmus, ami az egyik legszebb vallás  .
Hivatalos policy szerint a BME VIK Mérnök Infón NEM programozókat képeznek -ez talán a tárgyakból is látszik- hanem olyan informatikusokat, akik mérnökök is egyben. Avagy informatikával kapcsolatos mérnöki tevékenységekkel foglalkoznak. Szoftverek, és vagy hadverek megtervezésére oktat(ná)nak. Az meg hogy leszarják a diákokat valahol evidens, nagyon sokan vagyunk, meg sok múlik a gyakvezéren (analízist ajánlom Rózsa Tomi-hoz felvenni (gyak), és Kónyához bejárni (előadás) ), ezenfelül van lehetőség a plusz tudás és/vagy idő kamatoztatására, mint pl: 2. félévben lehet menni FPGA-t prgramozni (ami kötelező a meres1 tárgyban), vagy be lehet lépni a KirDev, vagy GameDev Sch-s körökbe
Mosolyogj! A holnap rosszabb lesz a mánál. Arthur Bloch
|
|
|
|
Én azt vettem észre, hogy a BME-n egyáltalán nem foglalkoznak a hallgatókkal. Ledarálják nekik az anyagot (és nem csak előadáson, hanem gyakorlaton is) és nem értenek belőle semmit, de vissza is követelik is azt. Míg ELTE-n nem rohanunk, a tanárok nem szívatnak, hanem normálisan elmagyarázzák a dolgokat, úgy ahogy azt kell. Sőt nem is kell szívatniuk, mert annyira absztrakt és elméleti a képzés, hogy maguktól kibuknak az emberek . Vagyis a legfőbb különbségnek azt érzem a BME és az ELTE között, hogy itt az ELTE-n mi értjük is amit csinálunk (matekra leginkább jellemző , míg a BME-n csak használják, de nem biztos, hogy értenek is hozzá.
A sok elmélet senkit ne riasszon el, mivel az csak azt a célt szolgálja, hogy kialakuljon egyfajta absztrakt gondolkodás, ami egy programozó számára nélkülözhetetlen. És persze csak itt van Fóthizmus, ami az egyik legszebb vallás .
No [img] !
Programozz ne háborúzz!!!!
|
|
|
|
Idézet
gaborlabor :
Nincs idő tanulni mert a katalógus miatt kötelező bejárni (idei újítás, pont beszívtam)
Hallottam róla. Kegyetlen lehet 
|
|
|
|
Levelezősön van valaki? És / vagy Szegeden? ( SZTE ) Vélemény?..
|
|
|
|
|
|
Nincs idő tanulni mert a katalógus miatt kötelező bejárni (idei újítás, pont beszívtam)
|
|
|
|
|
|
BME a legjobb, itt garantáltan belehalsz a tanulásba
UI.: bár nem tudom, hogy VIK-en milyen a helyzet, de ahogy hallottam, nem éppen egy leányálom tanulás szempontjából
|
|
|
Legújabb project:
Smashed Potatoes
Legutóbb frissített
project:
Smashed Potatoes
Friss kép a galériából:
|
