Látom, nincs ilyen .tpu . Hajj, akkor miért tette közzé, ha nem adja hozzá? Így xart sem ér . Bocsi, körbenézek a gépemen, majd a neten, hátha megtalálom.

Szerk.: nem, nem találtam De adok egy címet, illetve még egyet, addig nézz itt körül, kereske más forráskódot a neten .

Pill, megnézem!

file not found dat1.tpu

Itt van! Remélem, hasznát veszed (magát a progit nem néztem meg, a nevébõl következtettem ).

Asszem nekem, megnézem!

Idézet

---

Hacker :
Amúgy valamilyen Pascal-hoz tartozó kérdés?

---

igen. kinek van pascalos snake kódja?

Idézet

---

flugi :
[...]
Azt viszont érdemes tudni, hogy a Basic az egyetlen dolog a világon, ami Bill Gates feltalált. (minden egyéb MS termék már jól mûködõ dolgok jó minõségû másolata, nincs is ezzel baj)
És igen, a C64 Basic interpreterje is MS termék. Nagyjából ez az egyetlen oka az elterjedtségének.
[...]

---

Szvsz a Basicet sem az alapoktól találta fel Bill Gates. Elõtte ott volt a HP-Basic, és bár nem sokat tudok róla, de merem gyanítani, hogy vett át belõle bizonyos dolgokat Gates bácsi. Márcsak a névrokonság miatt is. Az MS a kezdetektõl fogva szeretett volna kitûnni a többi cég közül, és villogni hogy mennyire egyedi és saját dolgot készítettek. Ha teljesen úl nyelv lett volna, szerintem nem Basic-nek nevezte volna el.

De mondjuk aki programozott Basicben, Pascalban, és nem csak a nyelvek sajátosságaihoz ért, hanem minden általános dologhoz, a programozás szemléletmódjához, annak nagyon könnyû megtanulnia a C-t, és már csak meg kell szoknia.

Ezzel nem értek egyet. Való igaz, a szintaktikát megszokja az ember, tudja is használni, de attól még nem mondhatja magáról, hogy tudok xyz nyelven programozni.

Saját példa. Elvakult Basices vagyok, viszont fõsulin C++ van, majd 4. félévben lesz C#, azután meg Java. 2 hónap után megynyertem a suli programozási versenyét úgy, hogy VC++ 6-ban írtam a programot, de ettõl nem tartom magam C++ programozónak. Mondjuk úgy, tudok C++ programot írni, de nem ismerem a nyelvet, csak a szintaktikát. Attól még ugyanúgy basices logikával írom a programokat, nem fogok mindenféle mutatós bûvészkedésbe kezdeni amíg nem kötelezõ. Rá kéne feküdni a nyelvre keményen, hogy C++ programozónak mondhassam magam. Nincs kedvem. Lehet, hogy Dijkstra bácsi ettõl féltette a népet, de a .net és a C# szimpatikus és lehet vele boldogulni, inkább abba ásom bele magam.
Akit meg kapásból a mély vízbe dobtak - minden elõzetes ismeret nélkül C++-ra oktattak - az meg szívott egy nagyot. Annyira a szintaktikára megy el a figyelmük, hogy amögött elsikkad a lényeg. Lehet, hogy tudják hogyan kell a számlálós ciklust megírni, de ha arról van szó, hogy egy tömbben add össze az elemeket, majd csináld ezt meg azt, akkor csak néznek. Nekik még nehezebb.

A Basic nyelvet a QBasic óta nem figyelem, bevallom õszintén. Ha azóta átírták Pascal nyelvvé, annak örülök.

Pascal nem is lett belõle, de strukturált lett. A VB már félig objektum-orientált, a VB.NET teljesen az. A Pascalban volt valami korlátozott és használhatatlan mutatókezelés, a Basic sosem használt mutatókat, helyette a referenciák jöttek a VB-be.

Namármost a Basic eredeti ideológiája az, hogy bárki komoly elõképzettség nélkül programozni tudjon. Ez akár még jó is lehet, de nagyobb programot (nem feltétlen rendszerprogramot, egyszerûen olyat, mi bonyolultabb, mint három ciklus) a hozzánemértõ ember nem akar írni. A Basic vállalta ezt a korlátot. Annak való, aki nem akar programozó lenni.

Megint azt mondom, hogy a 70-es és 80-as évek már rég elmúltak. Sok lebutított változat jelent meg akkor (számológépekre is), ma is vannak, de az MS a 90-es években kiemelte a játékszerek közül. Emellett van több, jóval egyszerûbb variáns - több 100 nyelvjárás van - pl. a DarkBasic nem nyújt annyit, mint a QB, a DBro már talán. 3 ciklusnál bonyolultabb programokat ezekkel is ugyanúgy össze lehet hozni, mint a Pascallal, a spagettikód már régen eltûnt. (Igaz, lehet írni, mint ahogy a többi nyelvben is lehet marhaságokat csinálni.)

Idézet

---

Csaba42 :
A Doom könyv nagyon jó olvasmány, az elsõ részt legalább nyolcszor olvastam el (és ez most nem nagyzási duma, tényleg ennyiszer), a második részt pár hónapja tudtam csak beszerezni, így csak kétszer olvastam el, de majd még sort kerítek az elolvasására .

---

Nem nagyzási duma, mert ezzel nem vagy egyedül Az tényleg egy nagyon jó könyv.
De azt hiszem nincs kereskedelmi forgalomban.

Link: http://www.pascalgamedevelopment.com/forums/

Idézet

---

Csaba42 :

Idézet

---

Hacker :
Amúgy valamilyen Pascal-hoz tartozó kérdés?

---

Pascal? Átírják rá a Doom 3-at?

---

Nem de a Quake 3-at már konvertálják ha jól tudom .

Idézet

---

Hacker :
Amúgy valamilyen Pascal-hoz tartozó kérdés?

---

Pascal? Átírják rá a Doom 3-at?

Idézet

---

Hacker :
Mi annak a Doom könyvnek a teljes neve? És magyarul is megjelent vagy csak angolul?

---

Megjelent magyarul, PC Guru melléklet volt (2004 dec és 2005 jan, két kötetes)!

Amúgy valamilyen Pascal-hoz tartozó kérdés?

Mi annak a Doom könyvnek a teljes neve? És magyarul is megjelent vagy csak angolul?

Az igazi programozó nem a nyelvet sajátítja el, hanem magát az elméletet. Egyetemeken is nem egy nyelvre koncentrálnak, hanem magára a programozás-elméletre. Stroustrup C++ könyvbõl ha egy full kezdõ megtanul programozni az vagy zseni vagy van már egy diplomája . A lényeg az, h ha valaki komolyan gondolja a programozást annak nem szabad leragadni egy nyelvnél és egyszer meg kell ismerkednie magával a C++ nyelvvel is, mert már mindennek az alapja a C++ (pl. C#, Java, PHP), sõt még Delphiben is lehet C++ stílussal programozni! OpenGL vs. DirectX között nem akkora a különbség ha tudsz mindent a 3D-rõl (na jó, persze azért a függvényeket itt is meg kell tanulni, ami nem 10 perc). Amúgy egy nyelv szintaktikájának az elsajátítása még csak félsiker, mert ott van még a standard könyvtárjai, aminélkül nehézkesen megy a komolyabb dolgok programozása. Hiába ismered a C++ standard könyvtárjait és magát a nyelvet, Java-ban már nem tudnál eligazodni ha komolyabb programot szeretnél írni.

Úgy döntöttem, kivágom az elsõ bekezdést, mivel felesleges.

A Doom könyv nagyon jó olvasmány, az elsõ részt legalább nyolcszor olvastam el (és ez most nem nagyzási duma, tényleg ennyiszer), a második részt pár hónapja tudtam csak beszerezni, így csak kétszer olvastam el, de majd még sort kerítek az elolvasására . Kár, hogy van HL2 könyv is, de nincs lefordítva . Szívesen olvasnék még Sid Meierrõl, Will Wrightról is hasonló könyvet.

Delphit én megmondom õszinten, szinte sosem használtam. Mikor még csak épphogy konyítottam a Pascalhoz, belenéztem egy forráskódba, s elment a kedvem: átláthatatlan volt, és bonyolult. Tudom, ez az én hibám. Majd jött a C++ (csak karakteres képernyõt használó programok), majd C, és végül megint C++, évekkel késõbb pedig OpenGL, majd DX . Aztán jött a vacilálás az OpenGL és a DX között, s beleõrültem a döntésképtelenségbe.

Idézet

---

gaborlabor :
Valahol azt olvastam, hogy az az igazi programozó, aki 1-2 nap alatt meg tudja tanulni egy számára teljesen uj nyelv alapjait.

---

Hümhüm. Szó se róla, elég könnyen lehet Pascal nyelven (rossz értelemben vett) Basic programot írni. Nekem C64-em volt, Basic-et tanultam, és elég sokáig Basic programokat írkáltam Pascal nyelven. Aztán megtanultam a Pascal objektumorientált részét is (ez nem túl elterjedt nyelvjárás, a Delphi teljesen más), meg a Modula-2 -t (iskolában muszáj volt), és eddigre már elég jó Pascal programot tudtam írni.

Aztán jött a C++, amit a Qt-vel együtt kezdtem megtanulni, linux alá X felületre ablakozós programot. Így, egyben Néhány nap alatt megtanultam ezt az egyveleget, és használható programokat írtam ezekkel, de ezek belül Pascal programok voltak, csak éppen C++ szintaktikával írtam le.


Amire ki akarok lyukadni: a jó nyelveknek stílusuk van, ami programozási módszerekhez igazodik. A Turbo Pascal 6.0 egy tõrõlmetszett struktúrált programozási nyelv. Az az igazi Pascal program, ami ahol lehet, függvényben definiál függvényt, és a függvényhívások átlátható fát alkotnak. Ennek is megvannak a korlátai, de nagyon tágak ezek a korlátok. Az egész módszer csak azon gyengül el, hogy utólag az adatábrázolást megváltoztatni elég nehéz, hiszen a függvények mindegyike támaszkodik az adat ábrázolására.

Ebbõl megszületett az átlátszatlan típust támogató következõ Wirth nyelv (Wirth a Pascal megalkotója), a Modula sorozat (Modula-3 is volt)

Innen már csak egy lépés volt az Object Pascal, ami a Delphi meg a Borland Pascal 7.0 objektumorientált nyelvét jelenti. Mondjuk a Delphi még odébb van a spéci dolgaival.


No és ezeket a stílusokat megtanulni sohasem 1-2 nap. Persze helloworldot meg szorzótáblát a legtöbb nyelvben még az elsõ nap meg lehet írni, de attól, hogy az adott nyelvben megtalálod az eddig használt eszközök valamiféle megfelelõjét, még nem ismered azt a nyelvet. Tegyétek magatokat próbára, tudok jópofa programozási nyelveket, és most nem a Brainfuck meg Whitespace, és a többi szándékosan baromság nyelvre, hanem használható, elméletileg megalapozott nyelvre gondolok, amiben már írtak nagy programokat is.

Idézet

---

VT :
Dijkstra a 70-es években mondhatta ezt teljes joggal, de változott a helyzet. Nem tartom rossznak kezdésnek, sõt... Ha csak C++ lenne, sokkal kevesebben kezdenének programozni, az biztos. Mindig megkapja a Basic a vádakat, hogy lassú meg izé, de nem rendszerprogramozási nyelvnek készült. Tanulónyelv akár a pascal, (ezen az MS változtatott csak a VB-vel) és tanulásra a lehetõ legjobb az egyszerûsége miatt.

---

Igyekeztem az alaptalan vádakat mellõzni: egy nyelvnek semmi köze ahhoz, hogy mennyire optimális kódot gyárt a fordító, vagy hogy rendszerprogramozásra való-e, vagy egyéb használható dologra. Ebben egyetértünk.

A Basic nyelvet a QBasic óta nem figyelem, bevallom õszintén. Ha azóta átírták Pascal nyelvvé, annak örülök.

Azt viszont érdemes tudni, hogy a Basic az egyetlen dolog a világon, ami Bill Gates feltalált. (minden egyéb MS termék már jól mûködõ dolgok jó minõségû másolata, nincs is ezzel baj)
És igen, a C64 Basic interpreterje is MS termék. Nagyjából ez az egyetlen oka az elterjedtségének.

Namármost a Basic eredeti ideológiája az, hogy bárki komoly elõképzettség nélkül programozni tudjon. Ez akár még jó is lehet, de nagyobb programot (nem feltétlen rendszerprogramot, egyszerûen olyat, mi bonyolultabb, mint három ciklus) a hozzánemértõ ember nem akar írni. A Basic vállalta ezt a korlátot. Annak való, aki nem akar programozó lenni.

Aki programozó akar lenni, és tanulni akar, az tanuljon Pascal vagy egyéb Wirth nyelvet.

Naná. Az volt az elsõ könyv amit magamtól olvastam ki. Már vagy 4-szer kiolvastam mindkét részét, és nagyon tetszik.
De igaz az idézet, nem?

Idézet

---

gaborlabor :
"Az információ korában nincsenek határok. Határokat csak mi magunk szabhatunk. Ha valami nagyot akarsz készíteni, nem dollármilliókra, csak megfelelõ mennyiségû pizzára, diétás kólára, egy olcsó PC-re, és mindenekelõtt elég eltökéltségre van szükséged."

---

látom te is olvastad "A DOOM Legandája" c. könyvet

Idézet

---

kicsy :
No igen, de itt nem fulladsz bele a mélyvízbe Szvsz semmivel nem bonyolultabb megtanulni programozni C nyelven, mint mondjuk Pascalban, de ha az egyik megvan, a másik már könnyebben megy. (Persze meg kell tanulni/szokni a nyelvek sajátosságait, de ha már tudsz megfelelõképpen gondolkodni, algoritmizálni akkor nem lesz gond )

---

Valahol azt olvastam, hogy az az igazi programozó, aki 1-2 nap alatt meg tudja tanulni egy számára teljesen uj nyelv alapjait. Én egyetértek ezzel. Nem attól lesz valaki jó programozó, hogy a C++-ot nagyon vágja, hanem attól, hogy ha elméleti ás általános dolgokból annyira jó, hogy számára egy uj nyelv gyors megtanulása nem lehet akadály. Persze a kezdõkre ez nem vonatkozik. De mondjuk aki programozott Basicben, Pascalban, és nem csak a nyelvek sajátosságaihoz ért, hanem minden általános dologhoz, a programozás szemléletmódjához, annak nagyon könnyû megtanulnia a C-t, és már csak meg kell szoknia.
Szvsz Csaba42-nek abban van igaza, hogy nem szabad kezdeni a legdurvább dolgokkal. De a neten a kezdõk számára is van ám anyag. Van hello world -öt soronként elmagyarázó leirás. Az igaz hogy elõnnyel indul a C megtanulásában az, aki elõtte mást is tanult. Én ezért nem szivesen kezdtem volna C-vel. Hackernek meg talán abban van igaza, hogy nincs szükséged mindenféle háttértámogatásokra, ha meg akarsz tanulni programozni. A legfontosabb a kitartás. Vagy ahogy a programozóguru John Carmack mondta annak idején:
"Az információ korában nincsenek határok. Határokat csak mi magunk szabhatunk. Ha valami nagyot akarsz készíteni, nem dollármilliókra, csak megfelelõ mennyiségû pizzára, diétás kólára, egy olcsó PC-re, és mindenekelõtt elég eltökéltségre van szükséged."

Én Delphiben programozok. Ennek az az oka, hogy Delphis könyv elõbb került a kezembe, mint C/C++-os. Késõbb meg már nem volt kedvem átállni. Pedig C++-al tágabbak az ember lehetõségei, mert a legtöbb dolgot (DirectX, AGEIA PhysX) elsõsorban erre a nyelvre írják. Az már szerencse kérdése, hogy valakinek kedve van ezeket átírni Delphire. A DirectX-nek szerencsére több Delphis változata van. Én a clootie féle változatot használom.

No igen, de itt nem fulladsz bele a mélyvízbe Szvsz semmivel nem bonyolultabb megtanulni programozni C nyelven, mint mondjuk Pascalban, de ha az egyik megvan, a másik már könnyebben megy. (Persze meg kell tanulni/szokni a nyelvek sajátosságait, de ha már tudsz megfelelõképpen gondolkodni, algoritmizálni akkor nem lesz gond )

Idézet

---

Hacker :
A C nyelv se nehéz, ha van egy jó anyagod ahonnan tudsz tanulni. Persze én is elõször egy könnyebb nyelet ajánlanék, de ma már az internet aranykorában mindent meg lehet szerezni a netrõl ami csak nekünk kellhet a tanuláshoz .

---

Ez így ebben a formában nem igaz. Az úszóknak sem a "mélyvízes fejest" tanítják elõször. Mindennek meg kell adni a módját, aki ész nélkül kezd bele egy új dologba, beletöri a bicskáját. A net sem minden, hiába van nekem meg netrõl Stroup C++ könyve, ha azt sem tudom, hol a billentyûzeten a '{' karakter .

A C nyelv se nehéz, ha van egy jó anyagod ahonnan tudsz tanulni. Persze én is elõször egy könnyebb nyelet ajánlanék, de ma már az internet aranykorában mindent meg lehet szerezni a netrõl ami csak nekünk kellhet a tanuláshoz .

Idézet

---

gaborlabor :
Jól átmentünk pascal vs qb vitába, de sebaj.
Én a qb-rõl nem nyilatkozom, mert soha életemben nem használtam, és talán nem is fogom.
Viszont bátran állíthatom, hogy mindazon jótulajdonságai, amiket Csaba42 felsorolt, megvannak a Pascalban is. Én a Pascallal kezdtem a programozást. Azelõtt is érdekelt, de semmi gyakorlati tudásom nem volt. Szeptember elején álltam neki megtanulni, és annyira tetszett és könnyen haladtam benne, hogy kb december környékén már scrollozós 2d-s játékot irtam turbo pascalban. Az tényleg sikerélmény volt! Aztán ugye tovább kellett haladnom valamerre, de a grafikus mód nem jött be. Sosem akartam kezdõként quake szintû grafikát, de a grafikus módot a kezdetektõl fogva túl fejletlennek tartottam. Legalábbis játékokhoz nem éppen ideális. Leragadni meg mégsem akartam, ezért jött az ötlet, hogy C + OpenGL. És most itt vagyok kezdõ
Ennek ellenére szeretem a pascal-t, de játékokat már nem szívesen irnék benne.

---

Én mikor kikölcsönöztem egy programozási könyvet, láttam ugyanazt a progit QBasicben, és Turbo Pascalban. Nos, a Pascal eléggé elrémisztett, túl bonyolultnak tûnt az én egyszerû fejemnek . Így csak a saját tapasztalatomat osztottam meg, mikor a QBasicet javaslom kezdõknek. Semmi elrettentõ nincs benne, s könnyû utána a Pascalt elsajátítani (nekem utána már lazán ment). De persze akiben van elég mersz, kezdhet C++-szal is , ez egyénfüggõ. Én nekem még anno bõven megfelelt a Pascal grafikus Unit-ja, még azt sem tudtam teljesen kiaknázni . Régi szép idõk, mikor még egyszerû volt minden. Most meg itt a C++ meg a DX, és nekem fagy, fagy, és fagy a progim .

Jól átmentünk pascal vs qb vitába, de sebaj.
Én a qb-rõl nem nyilatkozom, mert soha életemben nem használtam, és talán nem is fogom.
Viszont bátran állíthatom, hogy mindazon jótulajdonságai, amiket Csaba42 felsorolt, megvannak a Pascalban is. Én a Pascallal kezdtem a programozást. Azelõtt is érdekelt, de semmi gyakorlati tudásom nem volt. Szeptember elején álltam neki megtanulni, és annyira tetszett és könnyen haladtam benne, hogy kb december környékén már scrollozós 2d-s játékot irtam turbo pascalban. Az tényleg sikerélmény volt! Aztán ugye tovább kellett haladnom valamerre, de a grafikus mód nem jött be. Sosem akartam kezdõként quake szintû grafikát, de a grafikus módot a kezdetektõl fogva túl fejletlennek tartottam. Legalábbis játékokhoz nem éppen ideális. Leragadni meg mégsem akartam, ezért jött az ötlet, hogy C + OpenGL. És most itt vagyok kezdõ
Ennek ellenére szeretem a pascal-t, de játékokat már nem szívesen irnék benne.

Én is tanulónyelvnek a QB-t ajánlom. Magamból kiindulva, egy hónap alatt megfelelõen el lehet sajátítani, a kezdõ programozó betekintést nyer a programozás világába, önálló, SAJÁT programot/játékot írhat max. egy óra alatt, ami elég szép sikerélmény. Emlékszem, hogy örültem, mikor kirajzoltam egy háromszöget a képernyõre, s mikor megforgattam! Ezekért a pillanatokért érdemes megélni minden szenvedést, amit a programozás okoz (most is két napja keresem, mitõl fagy a progim ). Egyszóval, ha ejárt felette az idõ, az egyszerûsége, és átláthatósága miatt ugródeszkának még mindig kitûnõ! Senki nem akarja leutánozni QB-ben pl. a Q4 grafikáját. Egy alap, mondjuk karakteres képernyõt használó játékhoz tökéletes. Aztán jöhet Dark Basic, vagy Pascal, Pascal után a C/C++. Én azt vallom, semmit sem kell elsietni, amikor megtanultunk biciklizni, nem a Tour De France-on tettük, nem?

Bocs rossz link volt .

A Borland éppen ezen ügyködik: http://x100.dataglobe.hu/jatekfejlesztes/forums.php?m=posts&p=24490#24490

Másképp:

Igen de van hátránya is a nyelv szempontjából mégpedig sokat kell az Alt-Gr-rel kombókat nyomkodni. A PASCAL nyelvnek nagy múltja van (volt?), viszont már eljárt felette az idõ (semmi objektum-orientáltság stb.), de a Borland nagyon nyomatja még mindig, mert a Delphi-t õk találták ki. A Basic pedig még mindig tudott fejlõdni és próbált a mai igényekhez igazodni. A Pascal volt, még van, de nem sok marad belõle.

Ha jól tudom a Borland újabban kisszéket gyárt... Az MS meg a VB 9-en dolgozik.

Itt gyakorlatilag a C-stílusú és a Basic stílusú szintaktika csap össze, megszokásból a programozók nagy része az elõbbit választja, az utóbbit lenézi, pedig átvehetnének dolgokat egymástól. Pl. a VB2005-be végre belekerültek a += és társai, a C++ és C# is vehet át a Basictõl elõnyös tulajdonságokat. Nem attól lesz gyors a program, hogy hogy írom a for ciklust, így vagy úgy. A VB.NET gyakorlatilag egy basic szintaktikával megáldott C#, az operátor felüldefiniálás nincs csak benne, ha jól tom. (.net-be most akarom magam beleásni, eddig a VB6-ot használtam)

Igen de van hátránya is a nyelv szempontjából mégpedig sokat kell gépelni. A BASIC nyelvnek nagy múltja van (volt?), viszont már eljárt felette az idõ (semmi objektum-orientáltság stb.), de a MS nagyon nyomatja még mindig, mert a VB-t õk találták ki. A Pascal pedig még mindig tudott fejlõdni és próbált a mai igényekhez igazodni. A BASIC volt, még van, de nem sok marad belõle.

"A pontosvesszõ a nyelvben azt jelzi, hogy a kifejezõerõ olyan nagy, hogy két kifejezés egymás mellé írva valami közöset is jelenthet. Ergo a pontosvesszõ (vagy más szeparátor, van ahol sorvége) mindenképpen jót jelent egy nyelvben."

Elvárható egy preprocesszortól, hogy tudja mi meddig tart. A Basicekben (VB.net is!) nem kell használni.
1, Ha sor vége akkor parancs vége
2, Ha több parancs van akkor kettõsponttal vannak elválsztva
3, Ha egy parancs több sorba van tördelve, akkor sortörés jellel van, amit a szerkesztõben beállíthatsz.

Ez a ; egy hagyomány a 60-as 70-es évekbõl amikor mindenen spóroltak a gyors fordítás érdekében, mert drága volt a gépidõ. Olyasmi qwerty féle megkötés, ami felett eljárt az idõ, de megmaradt megszokásból.

Azt tudom, hogy a TP gyorsabb és több lehetõséget ad a QB-val összehasonlítva, de amire használtam arra nem érte meg a plusz szenvedést.

A szerkesztõt egyaránt használta a Turbo Pascal, Turbo Basic és Turbo C, nekem egyaránt nem tetszett etgyikben se, ez szubjektív. A Qbasic szerkesztõ (amit szinte mindenki használt mert az edit azt töltötte be) jobban bejött.

"A Basic pedig minden szempontból rosszabb a Pascalnál. Átgondolatlan, majdhogynem scriptnyelv, 200-300 sor feletti Basic programok között sokkal több az átláthatatlan, mint ugyanekkora Pascal programok között, mert a Pascal erõlteti a struktúrált programozást, a Basic pedig lebeszél róla.."

Elmúltak már a C64 meg GW-BASIC idõk! A QB óta mindegyik a strukturált programozásra nevel. Én a Basicet találom átláthatóbbnak, ugyanis ez beszédesebb



mint ez:



a Basic a legrosszabb, ami egy programozónak tanuló emberrel történhet

Dijkstra a 70-es években mondhatta ezt teljes joggal, de változott a helyzet. Nem tartom rossznak kezdésnek, sõt... Ha csak C++ lenne, sokkal kevesebben kezdenének programozni, az biztos. Mindig megkapja a Basic a vádakat, hogy lassú meg izé, de nem rendszerprogramozási nyelvnek készült. Tanulónyelv akár a pascal, (ezen az MS változtatott csak a VB-vel) és tanulásra a lehetõ legjobb az egyszerûsége miatt.

Kicsit igen .

Idézet

---

Wolfee :
VT!=WToma

---

Bocsi, most nézem csak, hogy elírtam

VT!=WToma

Úgy látom, senki sem vette VToma poénját, csak én

a pontosvesszõre visszatérve:
Assembly-ben azzal kezdõdik a MEGJEGYZÉS
Mi lenne veletek ott?
amúgy készül a snake-demo.

Idézet

---

VT :
Sose szerettem.
1, Nem tetszett a szerkesztõ
2, Pontosvesszõt kellett rakni sor végére
3, 64k limit
4, Meg akarták tanítani nekem
Így hát maradtam a QBasicnél.

---

A szerkesztõ nem a nyelvtõl függ, a Borland C++ ugyanazt a szerkesztõt használta (kicsit fejlettebb hibakezeléssel, egyszerre több hibát is mutatott, ez a nyelv természete miatt lehetséges)

a 64k limit nem a nyelvtõl függ, minden DOS program real módban 64k limittel indul, mert ekkora a kényelmesen címezhetõ terület 16 biten. Dinamikus memóriakezeléssel elég simán lehetett kezelni, mellesleg. Borland Pascal 7.0 tudott pascal nyelvû programot védett módra fordítani DOS4GW-vel, simán mindent meg lehetett vele csinálni. (windows binárist is lehetett, mindenestül)

A pontosvesszõ a nyelvben azt jelzi, hogy a kifejezõerõ olyan nagy, hogy két kifejezés egymás mellé írva valami közöset is jelenthet. Ergo a pontosvesszõ (vagy más szeparátor, van ahol sorvége) mindenképpen jót jelent egy nyelvben.

A Basic pedig minden szempontból rosszabb a Pascalnál. Átgondolatlan, majdhogynem scriptnyelv, 200-300 sor feletti Basic programok között sokkal több az átláthatatlan, mint ugyanekkora Pascal programok között, mert a Pascal erõlteti a struktúrált programozást, a Basic pedig lebeszél róla..

Ahogy Dijkstra mester mondta: a Basic a legrosszabb, ami egy programozónak tanuló emberrel történhet

Idézet

---

Hacker :
A C és a C++ nál is pontosvesszõt kell tenni a sor végére. Sõt elég sok nyelvben van ez így (C# és Java).

---

Jajj, hát õ csak viccelt, mindenki tudja, hogy QBasic+QDX-nél nincs jobb, ezeken írják a Doom 5-öt is

Meg lehet szokni, mivel suliban C++ van amikor utána elõvettem a VB-t és furcsa volt, hogy nem kell a pontosvesszõ.

A C és a C++ nál is pontosvesszõt kell tenni a sor végére. Sõt elég sok nyelvben van ez így (C# és Java).

Sose szerettem.
1, Nem tetszett a szerkesztõ
2, Pontosvesszõt kellett rakni sor végére
3, 64k limit
4, Meg akarták tanítani nekem
Így hát maradtam a QBasicnél.

hát ha gondolod megpróbálhatok irni egy nagyon alap-szintût. most van feladatom bõven, de megpróbálok inri egyet amikor ráérek. azért közbe próbálkozz te is, hátha rájössz magadtól. javaslom, hogy úgy csináld, mint én régebben. elõször kigondolsz fejben egy elméletet hogy mi szerint mûködjön, aztán ha sokszor átgondoltad, és arra jutottál hogy müködhetne, akkor megpróbálod lekódolni az alapjait. ha nem müködik, akkor átgondolod hogy miért nem, és a következõ tervet eszerint készíted el...
így általában nekem harmadszorra-negyedszerre müködni szokott, kivéve ha valami nagyon összetett dologról van szó.
de mondom, amint tudom, megpróbálom megirni énis

nem határidõre, meg nem munka, csak tanulás céljából bogarásznám

aha!
én régebben nagyon szerettem a pascalt, és csak karakteres módban irtam játékokat! egyszer irtam egy scrollozós 2d-s játékot amiben még alap multiplayer is volt. akkoriban a karakteres mód mestere akartam lenni, amig meg nem ismertem az opengl-t...
hát én megmondom õszintén, lehet hogy beletelne egy kis idõbe mire visszarázódok a pascalba, de lehet hogy meg tudnám írni! viszont azért félek kicsit elvállalni, mert más az amikor másnak kell esetleg határidõre stb, vagy magamnak kell.

karakteresben!

Karakteres módban kéne, vagy grafikusban?

Nincs valakinek egy használható snake kódja Pascalban? nagyon megköszönném...