játékfejlesztés.hu
FórumGarázsprojectekCikkekSegédletekJf.hu versenyekKapcsolatokEgyebek
Legaktívabb fórumozók:
Asylum:    5441
FZoli:    4892
Kuz:    4455
gaborlabor:    4449
kicsy:    4304
TPG:    3402
monostoria:    3284
DMG:    3172
HomeGnome:    2919
Matzi:    2519

Pretender:    2498
szeki:    2440
Seeting:    2306
Geri:    2186
Orphy:    1893
Joga:    1791
Bacce:    1783
MaNiAc:    1735
ddbwo:    1625
syam:    1491
II. Villámverseny 2011.06.07 15:34




Bizonyára már tűkön ülve várjátok ennek a nagyszabású eseménynek az eredményhirdetését. Hát most eljött az idő! Szeretnénk köszönetet mondani a lelkes résztvevőknek, akik szabadidejüket nem kímélve elindultak a megmérettetésen. Nélkülük nem sok értelme lenne megrendezni ezeket a versenyeket. Reméljük mindenki jól szórakozott a játékokkal, jól sikerült darabok, lenne értelme a továbbiakban is foglalkozni velük. Következzen tehát az értékelés!


A kígyó és pac-man szerelemgyermeke. Határozottan a jól elsült keverékek egyike.
Amphisbaena Görög szóösszetétel, annyit tesz mindkét irányba mozgó, mint mitológia szörny, hívták még a Hangyák Anyjának. A valóságban létzező Amphisbaena Alba nevű ásógyík hangyák, termeszek lárváival táplálkozik és nincs két feje.

Játékmenet:
Nincs megállás hacsak nem végzel az adott pályával, ami persze adódik a kígyóval való rokonságából, mégis, a pontok összeszedésével eggyütt ad egy kellemes dinamikát a játékmenetnek.
Pacman-ből öröklődött a pontok összeszedése, bár a cseresznye már nem jött át, kígyóból a forma és a mozgás, mitológiából az irány váltás, ami eleinte is hasznos, később pedig elengedhetetlen bizonyos helyzetekben.
Egy kis szubjektív megállapítás, nekem kicsit lassú volt az alap beállítás szerint, annak ellenére is hogy gyorsul a játék folyamán, szerencsénkre a pályaszerkesztő lehetőséget ad a módosításra, tízes sebességen már komoly kihívást jelentett de még nem teljesíthetetlen az első pálya is.

Grafika:
Pro: Inkább funkcionális mint túldizájnolt, mindenesetre kellemes, minden fölösleges csicsától mentes.
Kontra: Az áttűnések néhol kicsit zavaróan sokáig tartanak.

Zenebona:
Zenékkel kapcsolatban ahogy megszokhattuk Akybron régebbi játékaiban is úgy itt is felcsendülnek régi retro számítógépes dallamok, passzolnak is a játékmenethez bár annyira az alap témához nem.
Hangokkal kapcsolatban ugyan az a helyzet mint a grafikával, funkcionális, semmi fölösleges hangzavar.


Érdekes megközelítése Atilla a Hun elfoglaltságainak szemléltetésére. Mitológiai rész kipipálva.

Játékélmény:
Az alap szituáció: a semmiből előtermő Római katonák halomra vágása után nők hullanak az égből, akiket egy hatalmas kosárral el kell kapni. Sajnos túl sok stratégiára nincs lehetőség, ha pacifista úton szeretnénk megoldani a helyzetet (csak a nőket összegyűjtve, rómaiakat nem bántva) akkor hamar véget ér pályafutásunk a legelésző marhákkal tarkított mezőn, mivel addig nem hullanak nők az égből míg a rómaiak át nem lebegnek az örök vadászmezőkre. A fejlesztési idő rövidségére való tekintettel nem mint negatívumként de említés szinten akad pár hiba, például a pálya szélén viszonylag könnyen le lehet esni az ablakon kívülre.

Grafika:
Az életet mutató két "szökőkút" érdekes elképzelés. Nem tudtam hova tenni ezért inkább csak tudomásul vettem létezését. Az összképbe igen komoly elem, amit valódi funkciójuk nem igazol. A karakterek mozgása kicsit esetlen de kidolgozásuk korrekt. Egy kis változatosság és talán ha az ellenfelek nem csak véletlenszerűen megjelennének sokat dobna az összképen.

Zenebona:
Sajnos hangok nem voltak a játékban.


Odüsszeusz kalandos utazássait meséli el a játék, szigetről szigetre végigjárva, hatalmas golyókat rakhatunk sorba.

Játékmenet:
Zuma klón. Színes golyók vándorolnak egymás után megadott úton, ha végig érnek a játéknak is vége. Közéjük lehet lövöldözni új golyókat, ha össze jön három vagy több egyforma színű egymás mellett akkor eltűnnek, így pontot és időt szerezve a játékosnak. A cél minden pályán ugyan az, eltüntetni a szükséges mennyiségű golyót.
Semmi sem tökéletes, itt is vannak apróbb hibák melyekre rá lehet húzni a rövid fejlesztési időt, a játékmenetet nagyban nem befolyásolják, kivéve amikor összegyűlnek bizonyos pontokon egymás hegyén/hátán a golyók.
Egy idő után unalmassá válik hogy se kihívás, se újdonság nem jön ami fenn tartaná az érdeklődést.

Grafika:
A fejlesztő elmondása szerint inkább grafikus mint programozó, ami meg is látszik a képeken. Gyönyörű kézzel rajzolt hátterek a menüben, a pályák változatosak, stílusosak. Néhol, főleg a mozgó tájelemek partján kicsit túlzottan erős az összemosás, máshol pedig fűrészfogasak a részletek. Végeredményben a grafika egységes, sajnos néhány apróság elrontja az összképet.

Zenebona:
Zene jól passzol a játékhoz és a hangokkal szemben sincs semmi kivetnivaló.


Isten és ember gyerekének lenni már az ókorban sem volt egyszerű, Aphroditétól ajándékba kapta a világra szóló szépséget, ami később sok bonyodalmat szült. A történet szerint a Trójai herceg, Párisz nyomába indulunk aki elrabolta az akkora már Meneláosz feleségeként nyilvántartott Helénát.

Játékmenet:
Az egy gombal vezérelhető játékok manapság fénykorukat élik, láttunk már ezzel a megoldással kiemelkedő munkákat és szörnyű próbálkozásokat is, a mostani cikkünk tárgya valahol fél úton van ezek között. Viszonylag bonyolult pálya szerkezete sokszori újra nekifutásra kényszerít minket, ami ügyetlenség esetén nagyon idegesítő tud lenni és mivel meghalni nem lehet így nincs meg a motiváció hogy újra nekifussunk és legközelebb tovább jussunk, mint más egygombos játékokban. Bár egy kis kitartással minden akadályon túl lehet jutni. Komoly hibákkal nem találkoztunk, egyedül a kamera mozgása volt lassú és így sokszor nem láttuk hogy honnan jövünk, hova megyünk, ami a játékmenetet tovább nehezítette.
Esetleg még jól jött volna egy fizikai gombal irányítás, nem csak a képernyőn levővel.

Grafika:
A fejlesztőtől megszokott pixelart továbbra is stílusos, bár a grafikának nem sok köze van a történethez a karakterek kidolgozásán túl.

Zenebona:
Csend honolt a Balkán-félsziget ezen szegletén.


Yggdrasil a Skandináv mondavilág világfája, a körülötte kerekedő perpatvart, két nép harcát meséli el melyet az élet magjáért vívnak, klasszikus stratégiai ruhába öltöztetve.

Játékmenet:
Nehéz értékelni valamit amin látszik hogy ennyire félkész állapotban van, sajnos a fejlesztő túl nagy "világ"fába vágta a fejszéjét, minden csak mutatóban van, így sajnos igazi játékélményről nem beszélhetünk.
Érdekes elképzelés hogy a kurzor mozgását folyamatosan követi a "kamera", nem feltétlenül életképes.
Az egységek kijelölése remélhetőleg nem újító szándékot rejt hanem a fejlesztési időbe nem fért bele. Ha már sikerült kijelölni az egységeinket, azt várnánk hogy tudunk is velük valamit kezdeni, kellemetlen meglepetésként ért hogy mindenen és mindenkin át tudunk menni velük, semmi interakciót nem tudunk kicsikarni belőlük. Mindenesetre a fordulás szépen meg lett csinálva (bár azt is sikerült kiakasztani egyszer).

Grafika:
Ami azonnal szemet szúr a játék elindítása után az az hogy "Játékfejleszté Az első magyar játékfejlesztés" [sic] amiben több ponton is bele lehetne kötni de nem nyelvészek vagyunk így csak annyit említenék meg hogy szép az áttünési effektus, a kurzort érdemes lett volna itt elrejteni.
Ezután a menübe kerülünk, szépen kiválasztott hátterek és egy kicsit nehezen olvasható szövegek jellemzik leginkább. Az alacsony felbontás nem mentség.
Végül elindítva a játékot viszonylag egyszerű textúrákat láthatunk, ezzel ott kezdődnek a gondok hogy az épületeknél nem általános a perspektíva, néhol van, néhol nincs, ezzel tönkre is teszi az egységes grafikát. Mélység érzet nuku.
A maszkolás még mindig nem megy, az egységek áttetszőek. Erre nem találtunk magyarázatot a mitológiában. És mivel semmi interakció nincs az egységek között így egymásra másznak, aminek az eredménye hogy egy nagy fekete foltot irányít a játékos ha több egységet jelölt ki.
Az őrtornyok lövései viszont jól látszódnak.

Zenebona:
Sajnos a fülünket semmivel nem kényezteti a játék.

És végül a várva várt helyezések:

I. Krees - Odysseus
II. Akybron - Amphisbaena
III. Pisti72 - Szép Heléna
IV. Kalapács - Atilla
0. 4Bit - Yggdrasil




Nos, ennyi volt tehát. Az egyik szemünk sír, a másik nevet. Nevet, mert tényleg jó játékok érkeztek, ez a közönségszavazáson is látszik, a nevezők között hajszálnyi csupán a különbség. Viszont szomorúak is vagyunk, hogy csupán ennyien vettek részt, a korábbi versenyekkel ellentétben. Az időpont talán nem a legszerencsésebb, de a téma mindenképpen elég szabad volt. Reméljük a következő verseny, némi szünet után, nagyobb sikert fog aratni.

Addig is kódra fel!

Értékelés: 0

Új hozzászólás
Nincs megjegyzés