játékfejlesztés.hu
FórumGarázsprojectekCikkekSegédletekJf.hu versenyekKapcsolatokEgyebek
Legaktívabb fórumozók:
Asylum:    5462
FZoli:    4892
Kuz:    4455
gaborlabor:    4449
kicsy:    4304
TPG:    3402
monostoria:    3284
DMG:    3172
HomeGnome:    2919
Matzi:    2524

Pretender:    2498
szeki:    2440
Seeting:    2306
Geri:    2192
Orphy:    1893
Joga:    1791
Bacce:    1783
MaNiAc:    1735
ddbwo:    1654
syam:    1491
Fasttracker 2 2005.08.26 11:28


Elõre leszögezném, hogy nem vagyok "igazi zenész", hiszen amatõr módon sajátítottam el a zeneszerkesztés és készítés (khm...) tudományát.
Az elsõ program egy kicsit régebbi mivolta miatt, sok embernek már nem igazán tûnik használhatónak, mivel kicsit körülményes xp alatt mûködésre bírni. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen van nekünk olyan, hogy dosbox, ami a program futásához bõven elegendõ.


Az elindítására azonban most nem térnék ki, hiszen a Fasttracker 2 a cikkem tárgya.
Ha a programot elindítottunk, akkor rögtön a config menü pontban található hangkártya tulajdonságokkal babráljunk el addig, amíg a megfelelõ hangzást el nem érjük.


Configban lévõ gombok:
I/O devices – Értelemszerûen a hangkártya hardveres beállításai. Érdemes az irqval és a dmaval szórakozni, ha nem hallunk semmit, amikor lejátszunk egy zenét. Általában a sima sb16 port beállításai jók szoktak lenni (IRQ: 7 DMA: 1 16-Bit DMA: 5). Ha netalántán egy õsrégi hangkártya van a gépünkben, melynek neve Gravis Ultrasound, akkor királyok vagyunk, ugyanis a program ezzel dolgozik a legjobban. Speaker-nél a hangfalak, fülhallgatók beállításait találjuk meg. Mixing Devicesnél, ha nem dosboxal, hanem dos ill. w98 alatt dolgozunk, akkor mindenképpen nyomjuk be a 16-bit mixinget, mert a hangzás jobb lesz. Az Amp a hangerõ szorzó. Mixing Frequency- nél szintén a legnagyobbat válasszuk a minõség javulása érdekében. Végül még két dolgot említenék meg: A stereo-t bekapcsolva sajna a Mixing Frequency felezõdik, mivel az egy csatorna két felé ágazik, viszont több lehetõségünk lesz a hangok programozásánál. Az utolsó ebben a menüpontban a Master Volume, amit nyomjunk rögtön maxra, mivel az Amp-al fogjuk a hangerõt állítgatni.

Layout – Itt a program kinézetét állítgathatjuk, megjegyzem, elég széles skálán. Bár zeneíró program, így a külalak annyira nem számít, de jól válasszuk meg a színeket, mert ha valaki nagyon belejön és nyomja egy éjszakán keresztül, akkor azt veszi észre reggel, hogy a sörös dobozban lötyögnek a szemei, mert éjfél tájékán kifolytak. Itt annyit jegyeznék meg, hogy a hex count mindenképpen legyen bepipálva, mert hexa számokkal, véleményem szerint, jobb dolgozni.

Miscellaneous – A billentyûzet kiosztástól kezdve a midi billentyûzet beállításáig megtalálunk itt mindent. Ha komolyan foglalkozni akarsz a progival, akkor érdemes a könyvtárakat beállítani úgy, hogy ne kapj izomlázat a sok könyvtárban való kattintgatással.

Nos. Ha beállítottunk a programot, akkor töltsünk be egy zenét:

Disk op. -> Itt pedig már mászkálhatunk is a merevlemez könyvtárai között. Az Itemnél láthatjuk, hogy milyen fájlokat keresünk éppen. A Save as, értelemszerûen a mentést jelenti.
Keressünk egy .xm, .mod, .s3m kiterjesztésû zenefájlt, majd bökjünk rá.

Alul máris mindenféle jelek jelentek meg míg jobb oldalt a felsõ kis ablakban vagy semmi vagy valamilyen szöveg, esetleg, ha igényes arcnak a zenéjét vizsgáljuk, akkor a hangszerek nevei.
Csukjuk be a Disk op-ot és nyomjunk Play Sng-t. Wow, máris hallani a zenét, ha minden igaz és nem szúrtunk semmit el a beállításoknál.
A stoppal megállíthatjuk.

Most, hogy elindítottunk egy zenét és a fõbb gombokat tudjuk használni nekiállhatnánk a saját zenénket megírni. Elvégre ez lenne a cél.
Nyomjunk a Zap-ra utána a song-ra. Ezzel elértük, hogy a zene összes táblája törlõdjön, csak a hangszerek maradjanak bent. Ha most nyomunk egy space-t, akkor láthatjuk, hogy a keret átszínezõdik jelezvén, hogy a szerkesztési módba léptünk be.
Ha nincs midi billentyûzetünk, akkor a keyboard-ot használhatjuk:
Magyar billentyûzeten az "y" a c-4, az "s" a c#4 és így tovább egészen "q"-ig, ahol a c-5 kezdõdik. A skálát természetesen lehet állítgatni méghozzá az Instr. Ed., Tone relative to C-4 gombnál. Persze, amit itt beállítunk az az épp kiválasztott hangszernél mûködik.
Tehát, ha a szerkesztés módban vagyunk, akkor, amit beírunk a billentyûzeten az meg is jelenik az alul lévõ táblázatban.
A zenénket úgy kell megírni, hogy a bal fölsõ sarokban lévõ táblákkal „összerakjuk”. Ez most nem világos biztosan, de elmagyarázom.
Ha egy táblát létrehozunk az Ins. Gombbal (bal fölsõ sarok szintén), akkor egy ilyen nevet kap: 00 01 például. A legelsõ táblánk a 00 00. Ha a 00 01 táblán írunk valami dallamot vagy ütemet, akkor ahányszor új táblaként 00 01-es táblát hozunk létre, ugyan az lesz rajta.
Például:
A 00 00 tábla ezt tartalmazza:
C-4
-
-
-
C-4
-
-
-
D#4

Akkor, akárhányszor adjuk hozzá megint a 00 00-ás táblát mindig ez lesz rajta. Ha az egyiken változtatunk valamit, akkor a többi táblán is változni fog. Ezért, ha más dallamot akarunk a táblán játszani, mint az elõzõn volt más névvel (indexel) kell ellátni. Erre való az Ins. Alatt lévõ két kis nyíl. Maximálisan FF FF táblánk lehet, ami ugye nem kevés…

A tábla-ablak mellett található a zenénk paraméterei. A BPM (Beat per Minute) határozza meg az ütem gyorsaságát. Ezt a BPM-et lehet használni a szám gyorsaságának finom beállítására, mivel az alatta található Speed-el a tényleges sebességet lehet megadni. Minél kisebb, annál gyorsabb. Az Add. Gomb azt határozza meg, hogy egy hang beírása után mennyit ugorjon a szerkesztõ sor. Ez késõbb elég fontos lesz, mert idegesítõ a kurzor gombokkal mászkálni, hogyha elég lenne annyit is tenni, hogy rákönyökölünk a billentyûzetre. A ptn mutatja meg, hogy hányas patternnél (táblázatnál) tartunk, az Ln. Pedig, hogy a táblázat hány sorból álljon. Érdemes vagy 40-en hagyni vagy 80-ra rakni, mert kezdõknek így fognak kijönni az ütemek. Az Expd. És Srnk. A tábla széthúzását és összenyomását foglalja magában.

Ezek alatt láthatjuk a hullámgörbéket. Jelentõségük csak annyi, hogyha bal gombbal kattintunk rájuk, akkor lezárjuk, ha jobbal, akkor meg felvesszük az adott sávot.

Akkor a középen lévõ menük magyarázata:
About – Készítõk….
Nibbles – Kígyó (v. kukac kinek mi), sztem a legjobb a mûfajban . Ketten is lehet tolni!
Zap – Tábla, hangszer vagy minden törlése
CD-Dump – Elméletileg lehetne számokat Grabbelni CD-rõl, de csak elvileg, mert nekem soha nem jött össze a dolog.
Extend. – A szerkesztõ ablakot húzza ki a hullámgörbék eltüntetésével.
Transp. – Globálisan szerkeszthetjük a hangszerek oktávját. Az elsõ up és dn a félhangokkal növeli ill. csökkenti, míg a 12up és 12nd teljes oktávokkal.
I.E.Ext – A midi billentyûzet beállításai (soha nem volt midi bill-em, úgyhogy nem tudom itt mi, micsoda)
S. E. Ext – No, ez már érdekesebb. A kiválaszott hangszerrel lehet szórakozni.
Mindenféle érdekesség van itt. Kivágás meg beillesztés és 16-bitessé konvertálás, meg tudjuk fordítani a lejátszást, el tudjuk halkítani. Aki látott már hangszerkesztõt az most kiélheti tudományát itt.
Adv. Edit – Itt a táblázatokat tudjuk átindexelni, illetve a szerkesztõ ablakkal kapcsolatos dolgokat tudjuk itt elintézni.
Add. És Sub. – Itt tudjuk növelni vagy csökkenteni a sávok számát. Min kettõ, max 32 lehet.

Play sng – Teljes szám lejátszása
Play ptn – Adott tábla lejátszása
Stop – Nem tom…
Rec. Sng. – Midi billentyûzeteknél hasznos. Ha be van nyomva, akkor lejátszás közbe vehetünk fel. Mûködik keyboardon is csak eléggé vérszegény a mûködése így.
Rec Ptm – Mint fent, csak egy táblában.
Disk op. – Lemez mûveletek
Instr. Ed. – A Hangszerekkel való mûveletek. Az alul lévõ billentyûzethez rendelhetünk hangmintákat (smp és iff hangokat). Így elég jól lehet például dobgépet készíteni. Ha volume envelop mellett lévõ kis négyzetet benyomjuk, akkor a hangszer hangerõ görbéjén tudunk állítani. Tehát, ha legelsõ pont legfelül van és minden pont egyre lejjebb, akkor halkulni fog. De lehet cikk-cakkban is elrendezni az érdekes hatások kedvéért. Lehet bõven szórakozni. Ha nem lenne elég a pontmennyiség, akkor az Add. Gombbal adhatunk még hozzá. A sustain bekapcsolása a halkulás. A Point pedig, hogy hányas ponttól tegye ezt meg.
Az Env. Loop a lejátszás számát adja meg, azaz, ha lenyomjuk a hangszer gombját, hányszor játsza le. Alatta beállíthatjuk, hogy hányas pontok között történjen mindez. Érdekes hatás a Sustaint és az Envelope Loopot használni. Dobpergés elõ állítására kitûnõ.
A panning envelopenál a jobb és bal hangszóró közötti balanszot helyezhetjük át ide-oda.
Jobb oldalon a Volume a hangerõt, a Panning a hangszórók közötti ballanszot, a Tune pedig a hangszint finombeállítására alkalmazható.
Fadeout a hangszer "kilépését" mutatja meg. Ez minél nagyobb, annál hosszabb lesz. A Vib.speed, vib.depth, vib.sweep a vibráció beállításának a gombjai. Végül azok a fura görbék ill. szögek a hangszer lejátszásának a „görbéjét” mutatja meg.
És a Tone relative to c-4, amirõl már esett szó.
Végül, van egy Smp. Ed. Ami a hangminták kezelésére hivatott létezni és a mindent tudó help, amit érdemes jól átböngészni, ha valami nagyon nem megy.

Még hátra van egy dolog, mégpedig a hangszer ablak a bal felsõ sarokban. Ez két ablakra bomlik. A felsõ a hangszerek ablaka, bár lehet bele hangmintát is tölteni, az alsó pedig a hangszerben lévõ hangmintákat mutatja. A számok pedig a szélén az aktuális ablakot mutatják.
Osszesen 40h hangszerünk lehet, melyekben f mennyiségû hangminta lehet.

A szerkesztési ablaknál a 0-tõl felfelé növekvõ ablakszámok a sávokat hivatottak jelölni. A bal és jobb oldalt lévõ számok a sorok számát mutatja meg, és némelyik azért más színû, mert "inaktív metronómként" szolgál. Tehát mutatja az adott ütemet. Ha minden más színû számhoz beírunk egy hangjegyet, akkor egy ütemet hoztunk létre, bár ez csak opcionális, mégis nagy segítség lehet a kezdõknek. A (nálam) fekete négyzet, amit a nyíl gombokkal tudunk irányítani a szerkesztõ eszközünk.

Akkor nézzük, hogy egy sor hogyan is épül fel egy példán keresztül:
Alapban így néz ki, ugye:
........ .... 000
Ha beírunk valamit, akkor így
C-4 1 .... 000
A c-4 a hangjegyet mutatja a mögötte lévõ szám a hangszer számát, mögötte hogy milyen hangerõvel játsza le az adott hangjegyet. A 000-ra pedig a programozásokat írhatjuk, a help fájlban eléggé jól leírja, hogy miket lehet használni.
Tehát
C-4 1 10 3F0
Az 1.es hangszert játszuk le C-4-es hangjeggyel 10es hangerõvel és egy Tone Portamento programozással (ez az csinálja, hogy az adott hangszert lejátsza addig, amíg a sávjában nem jön egy másik hangjegy. Ha az nem Tone Portamento programozással van ellátva, akkor elkezdi lejátszani azt, ha ott is Tone Portamento van, akkor "egybefolyatja" a hangszert).

Annak idején ez volt az álmaim programja! Annyi mindent lehetet vele csinálni, hogy nagyon megszerettem. Azt persze hozzá kell tegyem, hogy a programozók is jól használhatják, mivel a program mellett található kis XM.txt tartalmazza az .xm fájltípus felépítését. Jó tudom, ma már mindenki mp3 meg ogg õrült, de a kis játékokhoz nagyon jól passzol ez a módszer.
Példának mondhatnám a Jazz Jackrabbit elsõ és második részét is, hiszen a mindkét játék zenéje ft2-vel készült.

Ezek lennének az alapok. Ha valaki megértette, amiket leírtam, akkor most nagyon örülök. Ha nem, akkor elnézést kérek, de hát ez lenni elsõ cikkem.
Bárkinek kérdése van ezzel kapcsolatban akkor vagy a fórumba írkáljon vagy ide:
madcat@citromail.hu

Fasttracker 2 letöltés:
http://www.fasttracker2.com/software/ft2.htm

Értékelés: 9.00

Új hozzászólás
Reynolds          2010.09.19 20:38
Szerintem a tracker-es zene mindig is része lesz a számítógépes zenekultúrának. Nem szól tökéletesen minden mod, stimmel. Mégis, van valami utolérhetetlen varázsa. Főleg ha egy Amiga 500-ast izzítasz be egy mezei 8bit-es hangdigivel (ha saját mintákkal akarsz operálni).
Trackers are forever
gopher          2006.06.24 00:56
Szerintem igen is életképesek még a trackerek. Gondoljunk egy egyszerű free vagy sw platform játékra. Nem kell alá túl bonyolult zene, erre teljesen alkalmas egy XM. Az sem fest a legjobban (és már láttam ilyet), hogy a zenéje szinte ugyanannyi helyet szorít magának mint maga a játék, vagy akár többet, mert az MP3-ban (vagy hasonló formátumban) van.

Egyébként a Fast Tracker 2-vel szinte megegyező program a Skale Tracker, windows és linux alá egyaránt feltelepíthető.
Cactus Johnny          2006.04.24 03:49
Azért ha valaki mégiscsak trackerezni akar, akkor javaslom az ingyenes Modplug Trackert, mert az elindul XP alatt is, jobb a hangzása (akár 32 bit), és szerintem többet is tud funkciókat tekintve.
szeki          2006.04.18 07:23
Már trackereket csak a mazoisták használnak kicsy egyetlen csavarással nagyobbat szól a kis malström-öm a reason-ban mint amit a trackeresek valaha is ki tudna sajtolni a progiból. Meg ugye meglehetősen korlátozott a lehetőség, ugyanis nincsenek szoftverszintik, minden hangszert be kell szerezned wav formájában, ami ugye nem rosz, de zeneszerkesztés szempontjából egy midiinfo felhangszerelése 100* nagyobbat üt, mint bármelyik tracker.

Meg ha jól tudom 16 vagy 32 csatorna tud szólni egyszerre?

Mind1 én nem ajánlom senkinek hogy több időt fordítson rá. A trackerek már a múlté. Eltűntek a Rave korszakkal együtt