Belépés ingyenes, erre tessék...

Múzeumunknak ebben a termében néhány BASIC nyelvváltozatot mutatunk be. Közös ismertetõjük, hogy mindegyiket egy Microsoft nevû cégecske követte el, és eléggé ritka példánynak számítanak.

Ha régi DOS-os idõkrõl és Basicrõl esik szó, mindenkinek a Qbasic/QuickBasic ugrik be, esetleg a Borland Turbo Basice. A Microsoft a 2kB-os Tiny-Basiccel kezdte karrierjét, majd ugye jött a PC, õk meg vettek egy DOS nevû operációs rendszert, kipofozták és készen lett az MS-DOS... Mivel a PC-t cégek vették irodai munkára (256kB RAM hatalmas dolog volt 81-ben, mi még 87-ben is a C64-nek örültünk), fontos volt az irodai programok futtathatósága. A CP/M nevû operációs rendszerre egész nagy volt a programválaszték, így a szegény CP/M átirat MS-DOS-on is futott sok minden. A WordStar-t 1 BÁJT átírásával portolták DOS-ra.

Az elsõ kiállított BASIC-ünket is CP/M-rõl portolták PC-re. (A dátum 1977-83-at ír, a DOS és a PC meg 81-ben jelent meg).

Ez az MS BASIC 5.28 nevet kapta, tessék bátran megtekinteni!

Microsoft BASIC Version 5.28
[MS-DOS Version]
Copyright 1977-1983 (C) by Microsoft
Created: 24-May-83
62003 Bytes free
Ok

Hogyan is programozzunk? Ha beírjuk:
print "Szia"

Akkor kiírja:

Szia
OK

Ha a soronkénti végrehajtás nem tetszik és hosszabb programot akarunk benne írni, sorszámoznunk kell a sorokat. Ha bepötyögtünk mindent, RUN-nal futtathatjuk. Pl. a kedvencem

10 PRINT "SZIA"
20 GOTO 10
RUN

De a Basic fejlesztése nem állt le itt, a Microsoft GW-BASIC néven adta ki saját, DOS-hoz mellékelt Basicét.

Múzeumunkban a GW-BASIC 2.02-t láthatják az érdeklõdõk, valamint a Basica 3.0-t, ami magát Microsoft Basicnek nevezi, dátumként 1983 és 85 szerepel benne, hogy ne lehessen eldönteni, mikori.

Ez a Basic már kapott egy kis felhasználói felületnek jóindulattal sem nevezhetõ csinosítást: Fx billentyûkkel néhány funkciót el lehet érni.

És azután megszületett a jól ismert QuickBasic. A legismertebb. Azonban ne keverjük össze a QBASIC-kel! Mi is a QBasic története? A DOS-nak régen EDLIN néven volt egy használhatatlan szövegszerkesztõje. A GW-BASIC-nek szintén használhatatlan volt a kódszerkesztõje. Így hát a Microsoft megpróbált egy használható szövegszerkesztõt/programnyelvet összedobni. Ez lett a QBASIC 1.0, ami editor paraméterrel indítva szövegszerkesztõvé válik (edit néven ismert). A QuickBasic szintén megkapta ezt az új kódszerkesztõt (4.0-s verzió). És végül egy-két fontos különbség: A QBASIC-ben nem lehet exét csinálni, a QuickBasicben lehet. A QBASIC a DOS része, a QuickBasic saját termék. Aki kíváncsi, megtekintheti a QuickBasic 3.0-t ITT. Arról híres hogy egy napon született velem

Ezután (pontosabban a QB4.5 után) még megjelent 1989-ben egy QB 7.1-nek is nevezett Microsoft Basic PDS, de a Quickbasic fejlesztése befejezõdött.
1990 - kijön az elsõ sikeres Windows, a Windows 3.0. És mivel a Microsoft szeretne szoftverkínálatot, fejlesztõeszközt készít. Ez lesz a Visual Basic.

A Visual Basicbõl a feledés homályába veszõ 1.0-s verziókat láthatják itt kiállítva. Igen, két változata van: egy Windowsos és egy dosos. A Windowsos változatot (1991) nem bonyolították túl: egyetlen exe és egyetlen dll szükséges hozzá. A kezelõfelület nincs szépen egy ablakba rendezve, mint a 6.0-ban, de rengeteg helyen hasonlítanak egymásra (például a menüszerkesztõ. Érdemes kipróbálni.Erre tessék.

És végül itt van Visual Basic for DOS 1.0 (1992), ami ugyanazt nyújtja, mint a Windowsos változata, csak karakteres felületen. Érdemes kipróbálni. Ablakok, parancsgombok, szövegmezõk... A képek kivételével minden vezérlõ a Windowsos verzióból, eseményvezérelt programozás. Ezenkívül futtat QB programokat is - a QB programozók Windowsra csábítása volt a cél. Itt tekinthetõ meg.

Ezzel véget is ért múzeumi sétánk, remélem kellemes kikapcsolódást jelentett mindenkinek.